Nem tudom az okát miért nem kóstoltam még sosem a vadast, hiszen férjem egyik nagy kedvence, de valahogy a 10 év alatt úgy alakult, hogy én nem készítettem neki, viszont amikor a szüleihez utaztunk és jött a kérdés, hogy mit ennél kisfiam egyből jött rá a válasz is VADAST!, tehát olyan nagyon nem szenvedett a hiányában mielőtt valaki sajnálkozni kezdene. Általában többféle étel készült eme látogatásainkkor és a vadas nálam itt is mindig kimaradt.
Most viszont rászántam magam az elkészítésre, mert nem volt semmi amit különösebben ettem vagy kipróbáltam volna, tehát épp nem a családomat vetettem alá a kísérletezési kedvemnek, de amikor megkérdeztem életem párját mit enne egyből jött a válasz VADAST, de úgysem csinálsz, de most csak azért is nekiálltam, beleástam magam a net gasztrobugyraiba és összeállítottam egy nekem tetsző receptet. Az eredmény pedig a szakértő szerint élete eddigi legjobb vadasa lett. Ez hatalmas dicséret volt, mert úgy készítettem, hogy semmiféle előízlelési alapom nem volt, szóval örülök és ezentúl a vadas az itthoni étlap rendszeres szereplője lesz.
1 kg sertéscomb
1 fehérrépa
1 sárgarépa
1 szelet zeller
1 vöröshagyma
4 babérlevél
10 szem szemes bors
2 ek mustár
3 ek liszt
2 kispohár tejföl
3 kiskanál cukor
só, bors
kakukkfű /ízlés szerint/
olaj
A húst szeletekre vágjuk, a babérlevéllel, kakukkfűvel, szemes borssal ízesített olajban 1 éjszakát pácoljuk.
Az olajat másnap leszűrjük,-
Zsemlegombóccal vagy spagettivel tálaljuk.
