Alkalmam nyílt tesztelni a Maggi pirított tésztás alapokat.
Igazából nem tudtam mit is várok egy ilyen zacskós ételtől, mert azért aki olvassa a blogot nem szokta meg, hogy zacskóból teszem az asztalra az ételt.
Úgy gondoltam nagyon őszinte leszek, mert a termék gyártója is ezt várná, kerestem is a hibákat rendesen/mint kiderült annyira nem is volt egyszerű a dolgom, mert jól összerakták ezt a gyors zacskós alapot/, a család pedig leült és tesztelte az ízeket.
A gyermektől vártam a legőszintébb véleményt, mert ő tényleg megmondja, ha valamit elszúrok a konyhában, mert igen előfordul ilyen is.
A fotók minőségéért előre is elnézést kérek, tegnap este került sor a tesztelésre és a fényviszonyok messziről sem tudom jónak nevezni.
Nézzük is a tényeket.
Először a külsőt szeretném említeni, az étel a fotón mondhatni nagyon jól néz ki, a szokásos napsárga, piros színkombináció, igazán kellemes benyomást kelt maga a tasak kívülről.
Kézbe is vettem, kicsit megtapogattam, amit elsőre éreztem, hogy a tészta picit törékeny így ebben a formátumban, tehát, ha a boltban nem vigyáznak rá eléggé és teszem azt dobálják akkor könnyen törhet, mi pedig meglepődhetünk, hogy apróra zúzott tésztánk lesz, nem szépen csavarodó, mint ahogy a kép ígéri.
Nekem ezzel nem volt gondom, mert a csomag gondosan becsomagolva érkezett.
Azért figyeljünk erre a boltba és tapintsuk meg a zacskót.
Kibontás után szembetalálkoztam a tésztával, picit meglepődtem, hogy nincs külön zacsiban, talán ezt tudtam volna plusz pontként díjazni, majd a fűszer is előkerült egy pici tasakból, kibontva az illata kellemesen olaszos jellegű volt, ami nem is csoda, mert elsőre az olaszos-húsos pirított tésztákra esett a választásom.
Amire szükségem volt, azt a délután folyamán megvásároltam, ami szerencsére friss hozzávalókat jelent, ezt mindenképpen pozitívumként említeném meg, tehát vettem 25 dkg darált húst, paradicsomot kb 10 dkg szükséges, én három nagy, érett paradicsomot használtam, majd jön a hagyma, ami jelen esetben 3 db kisebb lilahagyma volt, 1 csiperkét is tettem bele, valamint kettő kisebb paprikát, elvileg cukkini is kerülhet bele, én ezt most kihagytam. A zöldségek variációja ízlés kérdése, szerintem szinte mindenféle zöldség alkalmas lehet, amit viszonylag gyorsan tudunk puhítani és a család is szereti.
Itt még mindig nem tudtam elképzelni milyen is lesz valójában készen az étel, ráadásul olyan gyorsan, mint ahogy a tasak hátulján azt leírják.
Vettem egy nagy serpenyőt és egy kevés olíva olajat.
A húst megpirítottam kb. 5-7 percig, majd a csíkokra vágott zöldségeket is további 4 percig forgattam, a tasak ezekhez a műveletekhez 5 illetve 3 percet ír én ezt picit kevésnek találtam, szerintem pár perccel lehet tovább is pirítani.
Majd hozzákevertem a tasak fűszert és gyorsan átforgattam, majd hozzáöntöttem a leírás szerint 4 dl vízet.
Felforraltam és hozzáadtam a tésztát, elfőztem a vizet és meglepő, de a tészta addigra pont tökéletes állagú lett és átvette a fűszeres alap ízét. Kicsit még kevergettem, majd tálakra tettem és kóstoltunk.
A fűszerezés harmóniában van a zöldségekkel, kellemes mediterrán ízvilág, amit a hús és a zöldségek csak erősítenek, a tészta tekeredik és nem is túl hosszúak, vagy kemények, pont jó még al dente és nem ragad, amitől eleinte picit féltem.
A zöldségeknek és a húsnak is pont elég volt ennyi idő.
Szóval kóstoltunk és kóstoltunk, majd mi lepődtünk meg a legjobban, amikor tényleg percek alatt eltűnt ez a viszonylag bőséges adag étel a serpenyőből.
A gyerkőc még kért is, azt mondta olyan finom, mint az oviban volt, teszem hozzá az oviban tényleg jól főztek, szóval ez tőle nagy dicséret.
Viszont be kell vallanom, hogy nekünk is valóban ízlett, nincs mit szépíteni a dolgon.
Nagyon sok múlik a friss alapanyagokon és a fűszereken, azt hiszem sikerült megtalálni a kettő közti összhangot, így egy finom serpenyős egytálételt kóstoltunk, ami ráadásul könnyen elkészíthető.
Akár nagyobb gyerekekre is rábízhatjuk az elkészítést, mert nem bonyolult és nem is igényel nagyobb konyhai felkészültséget. Néha nekünk szülőknek is jár egy kis kikapcsolódás és nem feltétlen kell bűntudatot éreznünk, ha éppen néha egy egy fékész termékből rittyentünk vacsorát.
