2011. november 12., szombat

Diós-vaníliás patkó

A bevásárló központokban andalítóan szól a karácsonyi zene már október végén is hallottam, a polcokat ellepték a karácsonyi díszek, ott sorakoznak a csokimikulások, egyéb vásárlásra csábító finomságok.

Nagyon nehéz ellenállni a vásárlásnak, de erre a jó megoldás lehet, ha a gyerkőcöt is magunkkal visszük, így ugyebár nem vásárolhatunk karácsonyi cuccokat, édességeket előre, mert azok a télapónak vannak kitéve(!), hogy tudjon majd válogatni (hol van az már, hogy a gyerekek nem találkoztak ekkora kínálattal, vagyis nekem gyerekkoromból nem rémlik, hogy december előtt a boltba belépve szinte beleesett az ember a mikiktől roskadozó polcokba, valahogy sokkal nagyobb várakozással néztünk december 6. vagy éppen karácsony elé, mint a mi gyerekeink, akik az oviban felvilágosítják egymást, igen korán...), nálunk a bevált csel, hogy anya, apa nem vehet a csokikból, mivel a Télapónak vannak kitéve, így mi családilag csak nézegetjük a kínálatot és elkészíthetjük a listát a szegény Télapónak., khmm... mert árak azok vannak... kérdés mennyire értékarányosak, mivel a kínálat hatalmas, évről évre nagyobb, az árak vagy magasak, vagy irreálisan magasak, megérne egy misét megkóstolni az összes csokoládémikulást, szaloncukrot, adventi naptárt(ez érdekelne főképpen, (mert 300 Ft-tól egészen 3000 Ft-ig láttam ma a kínálatban a szebbnél szebb, vagy éppen csúnyábbnál csúnyább kalendáriumokat), ami a piacon van és egy szép kis tanulmányt írni, hogy melyiket érdemes egyáltalán leemelni a polcokról, szerintem rengeteg időt megtakaríthatnánk, ha lenne egy ilyen értekezés, mert órákig el lehet nézelődni, osztani, szorozni, mi éri meg és mi nem, kevés se legyen, de mégis legyen, ááá szóval egész reménytelen jól dönteni.
Nem vagyok karácsony ellenes, sőt inkább az ellenkezője imádom ezt az ünnepet, de nem az anyagias karácsonyt, hanem az igazi régi hangulatú ünnepet.
Próbálom a kisfiamat is erre nevelni, de tényleg nehéz a dolgunk nekünk szülőknek, Ti is így vagytok vele, vagy csak én gondolom így?
Egyébként egy készen kapható forralt bor bekúszott a kosárba, kíváncsi leszek milyen lesz, még sosem vettem készen, eddig mindig én készítettem, majd később szentelek neki egy postot, hogy mennyiből jön ki, ha otthon készítjük, vagy, ha készen vesszük és az íze melyiknek ízletesebb. Egy tippem azért van... :)

Ja, igen a címben diós-vaníliás patkót emlegettem, akkor jöjjön is a főszereplő. Pikk-pakk elkészíthető, ez egy igazán könnyű kategóriás recept.

Hozzávalók:

4 dl liszt
1 dl darált dió (vagy 5 dl liszt és akkor a dió elhagyható)
20 dkg margarin
1 ek. vaníliaaroma
cukor a szóráshoz

A diót, lisztet és az aromát elmorzsoljuk a vajjal, majd jó alaposan összegyúrjuk és fél órát lefedve hűtőben pihentetjük. Majd  kis patkókat formázunk belőle és 180 C-ra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük. Porcukorral meghintve tálaljuk.

A süti illatától igazi karácsonyi hangulatom lett és ez pont elég is, így november közepén.

5 megjegyzés:

trollanyu írta...

A diós patkó nagyon szuper, jó kis aprósüti. Sajnos ma már nincs olyan, hogy nem anyagias karácsony. És elég szomorú, de ettől elmegy a kedvem is, mert például nálunk 3 gyerek van és mind olyan kívánságokkal, hogy csak nézegetek. Már a suliban meg az oviban is az a téma, hogy ki kapott drágább ajándékot. Na mindegy, azért próbáljuk megőrizni a karácsony lényegét:)

Krisztina konyhája írta...

Egy lego 20ezer Ft, és az még semmi, amellett még vagy egy tucat játék került felsorolásra a télapónak írt levélben(amit feladtunk igaziból :), mert ugye lehet e-mailt! és levelet is írni a télapónak, címet tudok küldeni, ha valaki még nem ismerné) ráadásul még csak ovis, a sulisoknál úgy hallottam még rosszabb a helyzet..., na de tényleg nem adjuk fel :)

Elisabeth írta...

Krisztina-Örömmel láttalak a Foddbuzz oldalon, és Buzz-oltalak!

A diós patkód nagyon sikeres, guszta, és finom. Én már régen sütöttem, és a recepted könnyü és egyszerünek néz ki!

Krisztina konyhája írta...

Elisabeth! Köszönöm szépen, főleg, hogy említetted a foodbuzz-t, nagyon régen nem jártam arra, de benézek. :)

Bianka írta...

Nagyon szeretem az ilyen süteményeket