Egy gyors, egyszerű, egészséges linzerreceptet hoztam ma. A répa nem tartozik a kedvenceim közé (sajnos), de ebben a sütiben nagyon-nagyon finom, valójában nem is érezni az ízét, tehát azok is bátran kipróbálhatják, akik nem szeretik a sárgarépát, sőt a gyerekek is garantáltan megeszik ezt a béta-karotinban gazdag zöldséget ebben a formában, remekül erősíti az immunrendszert is, ami ilyen hideg napokon már nem is árt, legjobb a répából a bio változatot választani, amennyiben lehetőségünk van rá.
30 dkg liszt
20 dkg sárgarépa
15 dkg vaj
1 cs sütőpor
5 dkg cukor (akik nem kedvelik a túl édes ízt ezt el is hagyhatják, mert a répa önmagában is ad neki egy édeskés ízt, így nem fog hiányozni belőle, bár én, ha a cukor nélküli változatot készítem, akkor is mindig teszek hozzá 2 cs. vaníliás cukrot)
lekvár (a favorit a narancslekvár, de mindig éppen olyan lekvárt teszek bele, ami itthon van, most például vegyes gyümölcs került bele)
vaníliás porcukor a szóráshoz
A sárgarépát lereszeljük, a lisztet összekeverjük a sütőporral. A vajat, a sütőporos lisztet, a cukrot és a répát jól összedolgozzuk, jól kezelhető tésztát kapunk. Jó vékonyra kinyújtjuk, mert a sütőportól meg fog emelkedni. Linzerszaggatóval kiszaggatjuk, de bármilyen forma készíthető belőle, -akár karácsonykor is megállja a helyét, akkor még pici fahéjjal is meg szoktam bolondítani a tésztát, ilyenkor még kimarad belőle- , vagy kis kifliket formázunk(lekvárral töltjük). A formákat megkenjük lekvárral és összeragasztjuk. 180 C-on világosra sütjük. Még melegen megszórjuk a vaníliás porcukorral.
8 megjegyzés:
Mindig tanul az ember. Eddig csak úgy ismertem a linzert, hogy sütés után ragasztották össze a lekvárral, nem előtte. Csilla
Én is úgy csináltam mindig is, de a férjem rám szólt nem sokkal megismerkedésünk után egy linzersütés alkalmával, hogy mit csinálok, miért nem előtte ragasztom össze, anyukája úgy csinálja, kipróbáltam, jelentem bejött! :) Legjobb sütésálló lekvárt használni, de ha nincs működik sima lekvárral is.
Egyszer én is megpróbáltam úgy, hogy sütés előtt tettem bele a lekvárt, de nekem nem jött be. Mintha "elszivárgott" volna benne a lekvár, vagy beitta a tészta, nem tudom. És sokkal szárazabb is volt, mintha sütés után tettem volna bele.
A sárgarépás linzer viszont tetszik, majd kipróbálom!
A sütésálló lekvárt azért talán érdemes lenne kipróbálni, én szeretek vele sütni. Majd kérlek írd meg, hogy ízlett a süti. Jó étvágyat hozzá!
Ezt még én sem hallottam, hogy sütés előtt ragasztják össze. Ezen a téren én maradnék a hagyományos elkészítésnél, mivel a házi lekvár nem igazán sütésálló, de cserébe nagyon zamatos, és tudom, mi került bele.
A répa viszont felcsigázott, legközelebb kipróbálom.:)
Nagyon szépek lettek a virágaid.
Köszönöm szépen. A házi lekvárnak tényleg nincs párja, de tényleg nem sütésálló, hacsak nem a mi egyik túl főzött bográcsos remekünkről van szó, az már biztos sütés álló lett, de így jár az ember, ha pasira bízza a kevergetést és inkább lenéz a kirakodóvásárba, mert nálunk ez történt :)
ui: nagyon tetszik a blogod, utólagos engedelmeddel fel is veszem a kedvencek közé.
Anyu is hasonlóképpen járt tavaly a szilvalekvárral, de szerintem élete egyik legjobb lekvárja lett: amolyan igazi égetett (nem égett ízű) szilvalekvár, amiben megáll a kanál. Fiúkra ilyet tényleg nem lehet bízni, pláne, ha van a közelben némi alkohol is.:D
Nagyon megtisztelsz, hogy felveszel a kedvencek közé. Nálad is jó járni, bár még csak most voltam először, a jövőben is jövök majd.:)
Köszönöm szépen a dicséretet, örülök, hogy majd újra "meglátogatsz":)
Egyébként inkább olyan füstös íze van,(a bográcsnak meg égett cukor bevonata) lehet, hogy télen még kellemes is lesz ez a fajta ízvilág, ki tudja...
Megjegyzés küldése